• default style
  • blue style
  • green style
  • red style
  • orange style
hétfő 23 okt. 2017
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Cikkek

Útmutató kezdő kutyatulajdonosoknak

 

Útmutató kezdő kutyatulajdonosoknak

    Megérkezett az új családtag! Az első felderítő körútjára az egész család négykézláb követi a parányi nyöszörgő szőrgombócot. A rövid séta után jóízűen lepisilte a perzsaszőnyeget, így megtörtént a beavatási szertartás. A gazdik tanácstalanul próbálgatnak ezernyi kérdésre választ kapni az új jövevénnyel kapcsolatban. Rövid tájékoztatónk ezekre próbál választ adni.

Táplálás

    A kölykök megfelelő tápanyag ellátása az egyik legkritikusabb kérdés, mert az intenzív növekedés időszakában elkövetett táplálási hibák egy életre károsan befolyásolhatják kedvencünk jövőjét. /Kisebb testméret, nem megfelelő csontozat és izületek, általános ellenálló képesség csökkenése, nagyobb fokú érzékenység a kölyökkori betegségekkel szemben./ Sajnos általános az a tévhit, ami jó az embernek, az kedvenceink igényét is kielégíti. Ez nem így van! Számos kutató intézetben elemezték a kutyák tápanyag, vitamin és mikroelem igényét különböző életkorban.
    Az életkornak és az igénybevételnek megfelelően speciális tápok vannak forgalomban. /Kölyökkori, vemhes szuka, szoptató szuka, munkakutya./ Kölyökkorban az ún. Junior tápok ajánlottak, itt is külön a nagytestű és kistestű fajtáknak.
    Ha pénztárcánk nem engedi meg, hogy előregyártott tápokat vásároljunk, próbáljuk meg az eleséget házilag összeállítani az alábbiak szerint. A táplálék több, mint fele húsféle legyen /pl. farhát, nyak/, kerüljük a csövescsontokat /láb és szárny/. A hús a fehérjeigényt elégíti ki. Az energia többi részét a szénhidrátok szolgáltatják, melyet főtt rizs, tészta vagy különböző ún. puffasztott gabona formában adhatunk. A megfelelő bélműködéshez a rostanyag elengedhetetlen. Ez párolt vagy nyers zöldségféle lehet, illetve a különböző főzelékfélék és extrudált gabonafélék.

    Nagyon fontos a minél változatosabb étrend, egyrészt az ízhatás javítás és a hozzá szoktatás miatt, másrészt az egyoldalú etetésből származó anyagcserezavarok, hiánybetegsége, bőrbetegségek, esetleges túladagolás elkerülése végett.
    Az intenzív csontnövekedés időszakában a teljes testméret eléréséig nagyon lényeges csonterősítő készítmények és multivitaminok állandó adagolása. Csak állatok számára készült készítményeket adjunk, feledkezzünk meg az embergyógyászati készítményekről!!! /Vitaminok nem megfelelő aránya./ Ha előregyártott táppal ill. konzervvel eteti kedvencét vagy nem tud választani, kérje állatorvosa tanácsát.
    Az etetés gyakorisága:
6-8 hetes korban 4x
2-6 hónapos korban 3x
6 hónapos kor és egy éves kor között 2x
1 éves kor felett naponta 1x.
9 hónapos kor alatt ne kezdjünk el etetni felnőtt tápokat, konzerveket.

 

 

Külső és belső élősködők elleni védelem

Bolha elleni védekezés:

    A bolha a leggyakoribb külső élősködő háziállatainkon, amely nagyon hosszú ideig képes eléldegélni kedvencünk és lakásunk között vándorolva. Petéit a szőnyegbolyhok közé, parketta- és kárpitozott bútorok réseibe rakja, ahol lárvák fejlődnek és a báb állapotból felnőtt bolha kel ki. Téves azt gondolni, ha az állaton nem találunk bolhát, akkor nincs a lakásban sem . Bolha jelenlétére utal az állat bőrén látható apró „kávézacc szerű” bolhaürülék. Elkülöníteni az egyéb jellegű szennyeződéstől úgy lehet, hogy fehér alapon vízzel feloldva vörhenyes udvart képez a bolha által már emésztett vér. A bolha csak időszakosan tartózkodik az állaton a táplálkozás miatt, nagyobb számban lehetnek az állat pokrócán, kedvenc tartózkodási helyein. Bolhásságra a gyakori vakarózás, véres pörkök és az ún. bolhaekcéma tünetei hívják fel a figyelmet. Ez a betegség a bolhanyálban levő fehérjékre kialakuló allergiás reakció, mely főleg a fartájékon mutatkozik kíméletlen rágcsálással, nyaldosással. Egyetlen bolha csípése kialakítja.
    A bolha ezenkívül köztigazdája lehet bélféreg lárváknak, melyek lenyelésével az állatban megindul a paraziták fejlődése.
    A bolhák ellen spray, por, nyakörv, fürdetőszerek és spot on /cseppenthető/ készítmények is vannak forgalomban.

Féreghajtás

    Sokan nem tudják, hogy a kölykök már az anyaméhben fertőződhetnek a féreglárvákkal, és bennük az orsóférgek 5-6 hetes korban komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. A fertőzött kölykök pocakja etetés előtt is hordószerű és gyakran hánynak. A hányadékban és a bélsárban fehér, vékony cérnametéltszerű férgek vagy galandférgek esetén rizsszemszerű féregízek lehetnek.
    Súlyos fertőzöttség esetén nagy mennyiségű méreganyag szívódhat fel a kis állat szervezetébe amely idegrendszeri tüneteket is okozhat. A többszöri vedlés során a lárvák a vándorlásukkal a belső szervekben gyulladásos folyamatokat okozhatnak, amely akár végzetes is lehet. Megelőzésként fontos az anyaállatot a fedeztetés előtt, a vemhesség és a szoptatás alatt féreghajtani.  A szopós kölyköket 2 hetes időközzel kétszer javasolt féreghajtani még az oltási sorozat megkezdése előtt.
    Felnőtt korban a féreghajtás 3-6 havonta javasolt, ahol kisgyermek van, ott gyakrabban, mivel ők higiéniai okok miatt veszélyeztetettebbek. Embergyógyászati készítmények helyett mindenféleképpen a kimondottan kutyák számára kifejlesztett készítmények javasoltak!!!

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, VÉDŐOLTÁSOK
Veszettség

    A betegség emberre és állatra nézve egyaránt végzettes kimenetelű. Okozója vírus, amely a veszett állat nyálával, harapásával, érintésével /szelíd róka/, nyúzásával fertőzheti az embert. A betegség gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű.
    A betegség a kutyák rendszeres, évente kötelező védőoltása révén szinte csak vadon élő állatokban /róka/ fordul elő. Az embert harapott kutyát–akár oltott, akár oltatlan a harapástól számított min. 2 hétig hatósági megfigyelési zárlat alá kell helyezni. Az állat sorsáról későbbiekben a hatóság rendelkezik.        Védekezés:  Kutyakölyköket 3 hónapos korban egyszer, majd egy éves kor alatt az előző oltáshoz képest fél év múlva kötelező oltatni. Felnőtt ebeket évente egyszer kötelező oltatni. Az állatok évente különböző színű, egyedi számozású bilétát kapnak, az oltásról számítógépes nyilvántartást végzünk, melyet a kerületi állatorvosnak lejelentünk.
    Macskák esetében az oltás nem kötelező, de a kijáró, különösen a verekedő kandúrok esetében javasolt. Javasolt az oltás az ún. nyaraltatott macskák esetében is.

Parvovírusos bélgyulladás

A betegség iránt 4 hetes kortól felnőtt korig minden kutya fogékony, de
leggyakrabban egy éves kor alatt okozhat halálos kimenetelű bélgyulladást a vírus.
    
Az állatok először ún. általános tüneteket mutatnak. Bágyadtak, étvágytalanok, lázasak és a vizet is visszautasítják. A bélben elszaporodó baktériumok széteséséből felszívódó méreganyagok a belső szervek károsításával tovább súlyosbítják az állatállapotát. Nehezen csillapítható hányás, vízszerűen híg, szinte spriccelő hasmenés figyelhető meg. A bélsár vörhenyes színű a vértől, és a vér bomlása miatt rendkívül bűzös. A nagyfokú folyadékvesztés kiszáradáshoz, a vérkeringés felborulásához, ezek együttesen pedig elhulláshoz vezethetnek. A betegséget átvészelő kölykök növekedésben és fejlődésben egészséges társaikhoz képest visszamaradnak A beteg állatot társaitól el kell különíteni, és vigyázni kell, hogy a vírust ne hordozzuk szét a cipőnkkel és az ápolási eszközökkel. Az állat tartózkodási helyét gyakran kell fertőtleníteni. A beteg állat intenzív, több napig tartó kórházi ellátást igényel, naponta többször infúziót a folyadékpótlás érdekében.
    Védekezés:
 kölyökkori oltások két hetes időközzel, féléves korban ismétlő oltás, majd évente egyszeri ismétlő oltás. Az oltási sorozat befejezése előtt tilos fertőzött területre vinni a kölyköt /sétáltatni/!!!

Fertőző májgyulladás /Rubarth-kór/

    Vírus által okozott nagyon ragályos betegség, Az általános tünetek mellett magas láz, a fogíny és kötőhártya sápadtsága majd sárgasága mutatkozik. Jellemző még a hányás, hasmenés és hasi fájdalom.
    Védekezés:
 kölyökkori oltások 2 hetes időközzel, féléves korban ismétlő oltás, majd évente ismétlő oltás.

Coronavírusos bélgyulladás

    A betegség legtöbbször 1 éves kor alatt mutatkozik, tünetei enyhébbek, mint a parvovírusos fertőzöttségnél tapasztaltak. Nem mindig vezet elhulláshoz, de a hányás és hasmenés erősen legyengíti az állatot és súlyos kondíció romlást idéz elő. A bélsár híg, narancssárgás színű és habos. Az állat fogékonnyá válik a parvovírus és más kórokozók által előidézett betegségek iránt, így gyakran kevert fertőzöttség mutatkozik. A kezelés többnapos infúziós kórházi ellátásból áll.
Védekezés: kölyökkori oltások 2 hetes időközzel, féléves korban ismétlő oltás, majd évente ismétlő oltás.

Szopornyica

A betegség iránt itt is a védettséggel még nem rendelkező kölykök fogéko-

nyabbak, habár előfordulhat az ún. időskori szopornyica is.  A vírus fertőzést

általában másodlagos baktérium

os fertőzések követik. Kezdetben általános

tünetek és magas láz jellemző. Később orrfolyás, gennyes kötőhártya és

tüdőgyulladás jelentkezik.  Ez az ún. légzőszervi forma . Az ún. idegrendszeri

formában rángatózás, görcsök és inkoordinált  mozgás dominál. Mindkét

esetben a talppárnák és az orrtükör hámrétege rendellenesen megvastagodik,

a fogak barnásan elszíneződnek.  Az idegrendszeri forma általában végzetes

kimenetelű vagy maradandó idegrendszeri elváltozással jár. A gyógyult állatok

fejlődésükben tartósan visszamaradottak lesznek.

Védekezés: kölyökkori oltások 2 hetes időközzel, féléves kori ismétlő oltás, majd

évente ismétlő oltás.        

              

       Leptospirosis

      A betegséget olyan kórokozó okozza, amely embert is megbetegíthet. / Álló,

posványos vízben való fürdőzés / .  A baktériumos fertőzöttséget magas láz, a víz-

fogyasztás fokozódása, gyakoribb vizeletürítés, hányás hasmenés, sárgaság és

szájüregi fekélyek jellemzik. A fertőzés terjesztői az egerek és patkányok vizelete

és az átvészelt kutyák.  Fontos a beteg állatok elkülönítése és a patkányirtás.

       Ne engedjük a kutyánkat pocsolyából inni, kerüljük a rágcsálókkal erősen telített környezetet. Éjjel a rágcsálók a szabadban tartott kutyák ivóvizes edényeit fertőzhetik!!!

Védekezés: kölyökkori oltások 2 hetes időközzel, féléveskori ismétlő oltás, majd

Ismétlő oltás évente.

                             VÉDŐOLTÁSOK

      Ha kis kedvencünk nem oltott anyaállattól származik, javasolt az

oltásokat már 6 hetes korban megkezdeni.

      Ha az anya rendszeresen évente oltva van, akkor elég az oltási

sorozatot 8 hetes korban elkezdeni, mivel az anyatejjel felvett ellen-

anyagok még védik a kölyköt, sőt a korai oltás hatásfokát még csök-

kenthetik is.  Az anyai ellenanyagok szintje a választás körül kezd

rohamosan csökkenni, így a kisállat fokozottan fogékonyabbá válik  fertőző betegségekkel szemben.

         Az oltási időszakban szigorúan tilos utcára sétálni vinni a köly-

köt illetve ne érintkezzen megfelelő védettséggel nem rendelkező

más ebekkel sem.

                   Nem oltott                       Oltott

                anyaállat                        anyaállat      

                   

           

É       1.     6 hetes kor                  8 hetes kor          parvo

L       2.     8 hetes                      10 hetes                kombinált

E       3.    10 hetes                     12 hetes                parvo

T       4.    12 hetes                     14 hetes                kombinált

K       5.    14 hetes                     16 hetes                veszettség

O      6.                                                                    Lyme- kór       

R      7.                                                                    Lyme- kór

  1. féléves korban kombinált oltás ism.

        9.            egy éves kor alatti 2. veszettség oltás / fél évre az első

                       veszettség oltáshoz. /

          

                       évente     -   veszettség oltás

  • kombinált oltás és a
  • Lyme- kór elleni oltás egyszeri beadása                                                                                                                                                               
Magyar (HU)