• default style
  • blue style
  • green style
  • red style
  • orange style
hétfő 23 okt. 2017
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Cikkek

Útmutató kezdő cicatulajdonosoknak

Útmutató kezdő macskatulajdonosoknak

    Megérkezett az új családtag! Az első felderítő körútjára az egész család
négykézláb követi a parányi szőrgombócot. A kis kedvenc már fél órája lóg
a függönyön, amikor a gazdik tanácstalanul próbálnak ezernyi kérdésre
választ kapni az új jövevénnyel kapcsolatban. Rövid tájékoztatónk ezekre
próbál választ adni.

Táplálás

     Az A vitamin zsírban oldódó, ez azt jelenti, hogy a felesleg nem ürül ki
a szervezetből, hanem a folyamatos felvétellel tovább rontja a helyzetet.
Kezdeti tünetek az étvágytalanság, fogyás majd a nehézkes mozgás után bénulás a nyak- és hátcsigolyák összecsontosodása miatt.
    Egy átlagos testtömegű macska heti A-vitamin igénye 100-150g nyers máj
elfogyasztásával kielégíthető. A rászoktatást megelőzve kerülhetjük el a leszoktatás majdhogynem lehetetlen feladatát. A naponta májat fogyasztó macska esetén takarmány aversióról beszélünk, amely szinte szenvedélybetegség. Ha a macska nem kapja meg megszokott ételét, napokig akár hetekig éhezik, amely tovább rontja állapotát.
    Az előre gyártott tápok és konzervek kiválasztásánál ill. vitamin kiegészítés esetén kérje állatorvosa tanácsát.
    Összefoglalva fontos megjegyeznünk, mind élettani folyamatait mind viselkedését tekintve a macska nem kistestű/kutya!!! A kölykök megfelelő tápanyag ellátása az egyik legkritikusabb kérdés, mert az intenzív növekedés időszakában elkövetett táplálási hibák egy életre károsan befolyásolhatják kedvencünk jövőjét. /Kisebb testméret nem megfelelő csontozat és izületek, általános ellenálló képesség csökkenése, nagyobb fokú érzékenység a kölyökkori betegségekkel szemben. Az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelően speciális tápok vannak forgalomban. Junior tápok és konzervek a kölyköknek, speciális tápok életkoronként az ivartalanított macskáknak és a takarmányallergia estén az érzékenyeknek. A macska testhossz aránya az emésztést végző bél- szakaszhoz 1:4 /kutya 1:6/, amely az emésztési folyamatokban arra utal, hogy a macska a kevesebb szénhidráttal is beéri, de több fehérjét igényel, mint a kutya. A macska naponta több alkalommal veszi fel a szükséges tápanyagot a kutyával ellentétben. Az utóbbi években megállapították,  hogy a macskák számára nélkülözhetetlen a taurin nevezetű anyag, amelynek hiányában retinakárosodás, és szívizom elfajulás alakulhat ki. Ennek hiányát taurint tartalmazó vitaminok adásával küszöbölhetjük ki.
    Ha pénztárcánk nem engedi meg, hogy előregyártott tápokat vásároljunk, megpróbálhatjuk kedvencünk eleségét házilag is összeállítani. A táplálék 2/3 a húsféle legyen /pl. csirkenyak, farhát egyes részei/, de kerüljük a csövescsontokat /láb és szárny/. A hús a fehérjeigényt elégíti ki, az energia többi részét a szénhidrátok szolgáltatják, amelyet főtt rizs, tészta különböző gabonapelyhek formájában adhatunk. A megfelelő bélműködéshez a rostanyag elengedhetetlen, ez különböző párolt zöldségféle, főzelékféle és extrudált gabonaféle is lehet.     Nagyon fontos a minél változatosabb étrend, egyrészt az ízhatás javítás és a hozzászoktatás miatt, másrészt az egyoldalú és hiányos etetésből származó anyagcserezavarok, hiánybetegségek, bőrbetegségek és egyes anyagok túladagolásának elkerülése végett. Különösen kerüljük, hogy macskánk rászokjon a májra, mert ez olyan mértékű A vitamin túladagoláshoz vezethet, amelynek végzetes kimenetele.

Külső és belső élősködők elleni védelem

Bolha elleni védekezés:

    A bolha a leggyakoribb külső élősködő háziállatokon, amely nagyon hosszú ideig képes eléldegélni kedvencünk és lakásunk között vándorolva. Petéit a szőnyegbolyhok közé, parketta és kárpitozott bútorok réseibe rakja, ahol lárvái fejlődnek és a bábállapotból felnőtt bolha kel ki. Téves azt gondolni, ha az állaton nem találunk bolhát, akkor nincs a lakásban sem. A bolha jelenlétére utal az állat bőrén látható apró „kávézaccszerű” bolhaürülék. Elkülöníteni az egyéb jellegű szennyeződéstől úgy lehet, hogy fehér alapon vízzel feloldva vörhenyes udvart képez a bolha által már emésztett vér. A bolha csak időszakosan tartózkodik az állaton táplálkozás miatt, nagyobb számban lehetnek az állat pokrócán, kedvenc tartózkodási helyein. Bolhásságra a gyakori vakarózás, véres pörkök és az ún. bolhaekcéma tünetei hívják fel a figyelmet. Ez a betegség a bolhanyálban levő fehérjékre kialakuló allergiás reakció, mely testszerte mutatkozhat az elérhető területek kíméletlen rágcsálásával, nyaldosásával. Kezeletlen esetekben csúnya másodlagos gombás, baktériumos felülfertőzések alakulnak ki. Mivel a betegséget egyetlen bolha csípése kialakítja, a tüneti kezelés után a folyamatos bolhaelleni védelem szükséges. Ez az allergiás reakció macskáknál  ritkább, mint kutyáknál. 

A bolhák ellen spray, por, fürdetőszerek, nyakörvek és spot on /cseppenthető/ készítmények vannak forgalomban.

       Féreghajtás:

    Sokan nem tudják, hogy a kölykök már az anyaméhben fertőződhetnek a féreglárvákkal, és bennük az orsóférgek 5-6 hetes korban komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. A fertőzött kölykök pocakja etetés előtt is hordószerű és gyakran hánynak. Hányadékban és a bélsárban fehér, vékony cérnametélt-, fonalszerű férgek vagy galandférgek esetén rizsszemszerű féregízek lehetnek.
    Súlyos fertőzöttség esetén nagy mennyiségű méreganyag szívódhat fel a kis állat szervezetébe, amely anyagcserezavart, fejlődésbeli lemaradást és idegrendszeri tüneteket is okozhat. A többszöri vedlés során a lárvák vándorlásukkal a belső szervekben gyulladásos folyamatot okozhatnak, amely akár végzetes is l

ehet   Megelőzésként fontos az anyaállatot a fedeztetés előtt, a vemhesség és a szoptatás alatt féreghajtani. A szopós kölyköket 2 hetes időközzel kétszer javasolt féreghajtani még az oltási sorozat megkezdése előtt.
    Felnőtt korban a féreghajtás 3-6 havonta javasolt, ahol kisgyerek van, gyakrabban, mivel ők higiéniai okok miatt veszélyeztetettebbek.

 

    Embergyógyászati készítmények helyett mindenféleképpen a macskák számára kifejlesztett készítmények javasoltak!!!

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, VÉDŐOLTÁSOK

Veszettség:

    A betegség emberre és állatra nézve egyaránt végzetes kimenetelű. Okozója vírus, amely a veszett állat nyálával, harapásával, érintésével /szelíd róka simogatása/, nyúzásával fertőzheti az embert. A betegség gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A betegség a kutyák rendszeres, évente kötelező védőoltása révén szinte csak vadon élő állatokban /róka, mosómedve, kóbor macskák/ fordul elő. Az embert harapott állatot -akár oltott, akár oltatlan- a harapástól számított min. 2 hétig hatósági megfigyelési zárlat alá kell helyezni. Az állat sorsáról későbbiekben a hatóság rendelkezik.    A macskák oltása nem kötelező, de javasolt, mivel a kijáró állatok nagy területet járnak be és sok oltatlan állattal találkozhatnak. Ajánlott a nyaraltatott macskák oltása is.

    Védekezés: A macskakölykök oltása kölyökkori oltási sorozat utolsó oltása lehet. Az oltás felnőtt korban évente javasolt.

Panleukopenia / parvovírusos bélgyulladás

    Világszerte előforduló betegség, a vírus iránt valamennyi macskaféle, köztük az állatkerti nagymacskák is fogékonyak. A fertőződés szájon át vagy belégzéssel történik a beteg állattal közvetlen érintkezve vagy közvetve a bélsárral és testváladékokkal szennyezett macskaalommal és tartási eszközökkel.

    A vírus a torok nyirokszöveteiben szaporodik el, majd a virémia után a vérképzőszervekben és a bélhámsejtekben szaporodik. 4-5 nap lappangási idő után magas láz, elesettség, hányás majd hasmenés mutatkozik. A nagy-fokú folyadékvesztés miatt az állat kiszárad, bőre ráncba emelhető, rugalmatlan. A hasi fájdalom mellett a belek csőszerűen merev tapintatúak, a bélsár vércsíkokat is tartalmazhat. Vemhes anya esetében a vírus a placentán átjutva a magzat elhalását, vetélést vagy kisagyi fejlődési rendellenességet okozhat. A betegség heveny formája olyan gyorsan zajlik le, hogy a fiatal állat még sokkos állapotban azelőtt elhullik, hogy a jellegzetes tünetek kialakulnának. A kezelés tüneti, legfontosabb a folyadékpótlás, antibiotikum a bakteriális szövődmények megelőzésére és hiperimmun vérsavó adása.

    Védekezés: kölyökkori oltás 4 hetes időközzel, majd évente ismétlő oltás
 

A macska calicivírus okozta náthája

    A fertőződés közvetlen érintkezéssel szájon át vagy belégzéssel történik majd a vírus a légutakban a torok és a szájnyálkahártyán szaporodik el. Néhány napos lappangási idő után kétfázisú lázgörbe alakul ki. Az első alatt az állatok étvágytalanok, kedvetlenek, majd 1-2 nap elteltével a második lázas időszak alatt tüsszögnek, nyálzanak, könnyeznek, és savós orrfolyásuk van. Egyes állatoknál tüdőgyulladás is kialakulhat. A száj- és a toroknyálkahártya gyulladásos, hólyagok és fekélyek alakulnak ki.  A nyelés fájdalmas, az állatok vízfelvétel hiányában kiszáradhatnak. A kezelés során antibiotikum, polivalens vérsavó, folyadékpótlás és pépes étel adása szükséges.

    Védekezés: kölyökkorban 4 hetes időközzel két oltás, majd felnőtt korban évente egyszer ismételni.

A macska fertőző rhinotracheitise

    A betegséget egy fajspecifikus herpeszvírus okozza, ez ideig csak házimacskák megbetegedését észlelték. A fertőződés közvetlen érintkezéssel és belégzéssel történhet, a betegség kifejezetten ragályos. A vírus a légutak hámszövetében szaporodik, amely nyálkahártya-gyulladással és a hámsejtek elhalásával jár. A fertőzött állat sokáig vírushordozó marad. 3-6 nap lappangási idő után a macskák lázasak, étvágytalanok, elesettek. A kötő-hártyagyulladás miatt könnyeznek, a légúti gyulladás miatt orrfolyás, köhögés, tüsszögés alakul ki. A kötőhártya- és orrváladék kezdetben savós-nyálkás majd sárgás- gennyes jellegű lesz, amely összetapasztja a szemhéjakat és elzárja az orrnyílásokat. A vemhes anyák elvetélhetnek vagy életképtelen utódokat hoznak a világra. A baktériumos szövődmény súlyos tüdőgyulladáshoz vezethet. A kezelés polivalens vérsavó, antibiotikum, antibotikumos szemkenőcs adásából és folyadékpótlásból áll.

    Védekezés: kölyökkorban 2 oltás 4 hetes időközzel, majd felnőtt korban évente egyszer ismételni.

Macskaleukosis

    Vírus által okozott, idülten lefolyó betegség, amely a vérképzőszervek működési zavarával, az immunrendszer gyengülésével és egyes esetekben daganatképződéssel jár.
    A betegség főleg nyállal és a fertőzött testváladékokkal terjed, de bejuthat a magzatokba is. A vírus először a torok nyirokszöveteiben, és a mandulákban szaporodik el, majd szétszóródik az egész szervezetben. A fertőzést követő 4- 6 hét múlva láz, bágyadtság, étvágytalanság és a nyirokcsomók megnagyobbodása figyelhető meg. Az ezt követő klinikai tünetek nagyon változatosak. Testsúly vesztés, anémia, hányás, véres hasmenés, nyirokcsomó-, lép- és májmegnagyobbodás, daganatok kialakulása figyelhető meg. A fertőzött állat hosszú ideig tünetmentes, a betegség hetek, hónapok alatt zajlik le.
    A szervezet legyengült immunrendszere miatt egyéb más betegségek is megjelenhetnek, a fertőző hashártyagyulladás, toxoplasmosis és a haemobartonellosis. A gyógykezelés kilátástalan, az állat élete csak hetekkel, hónapokkal hosszabbítható meg.
    Védekezés: kölyökkorban 4 hetes időközzel 2 oltás, majd évente ismétlő oltás. Csak a negatív állatok oltásának van értelme, mivel az oltás a fertőzött állat betegségének lefolyását nem befolyásolja. A fertőzöttséget vérvétellel lehet kimutatni.

A macska szerzett immunhiány betegsége /macska- AIDS/

    Vírus által okozott, idülten lefolyó főleg idős kandúrokban megállapított betegség. A vírus embert nem betegít meg!!!
    A vírus nyállal, testváladékokkal terjed verekedés, párzás, harapás útján. A fertőzést követően 2-3 hét múlva influenzaszerű tünetek mutatkoznak, láz, elesettség, hasmenés. Ezután hónapokig, évekig tartó tünetmentes hordozás figyelhető meg, a vírus nem mutatható ki a vérből, de az ellene termelődött ellenanyag igen. A betegség előrehaladtával bőr-, emésztőszervi- és idegrendszeri tünetek mutatkoznak. A lesoványodás, nyirokcsomó megnagyobbodás mellett szájnyálkahártya gyulladás, fülgyulladás, viszketés, kopaszodás, másodlagos bőrgyulladások /gombás fertőzés, rüh/, hasmenés, viselkedésváltozás, ataxia, görcsök mutatkoznak. Az immunrendszer működése erősen lecsökken, amely egyéb más fertőző betegségek fellobbanásához vezet.
    A tüneti kezeléssel az állat élete rövidebb- hosszabb idővel meghosszabbítható, de nem gyógyítható.

A macska fertőző hashártyagyulladása /FIP/

    A betegséget okozó coronavírus iránt valamennyi macskaféle fogékony. A vírustörzsek pathogenitásuk alapján két csoportba oszthatók. A törzsek egy része okozza a fertőző hashártyagyulladást, míg a másik részük a bélben szaporodik és tünetmentes fertőzést tart fent vagy csak enyhe hasmenést és légúti tünetet okoz.
    A fertőződés néhány hónapos korban történik szájon át vagy belégzéssel. A vírus a fertőzött macska nyálában, légúti váladékaiban és bélsarában is jelen van. A fertőzött macskák egy része a fertőzés virémiás szakaszát követően tünetmentes marad, fertőződés után 5-7 nappal legfeljebb enyhe felső légúti vagy hasmenéses tünetek mutatkoznak. Később egyes állatokon az általános tünetek után /láz, bágyadtság és étvágytalanság/alakul ki a betegség második, jellegzetes tünetekkel járó szakasza. Az ún. nedves formában a hasüregben nagy mennyiségű savó halmozódik fel, a has körte alakú lesz, de nem fájdalmas. A mellüregben felhalmozódó savó légzési nehézséget okoz. A tüneteket az erek falában kialakuló gyulladásos- elhalásos folyamatok okozzák.

    Az ún. száraz formában a hastérfogata nem növekszik, veseelégtelenség, belső szemgyulladás, idegrendszeri tünetek /görcsök, viselkedés zavar, bénulás/ mutatkozik. Tüneti kezeléssel az állat élete meghosszabbítható, de a betegség így is 2- 6 hónapon belül az állat elhullásához vezet.
    Védekezés: vérvizsgálattal megállapított pozitív egyedek a tenyészetből kizárandók a negatív egyedek olthatók. A fertőzött anyák kölykei 6 hetesen elválasztva és izoláltan elhelyezve a betegségtől mentessen mentesen felnevelhetők.

Magyar (HU)